Gyöngyöspata rövid történeti áttekintése

Gyöngyöspata, az egykori Pata, a Mátra D-Ny-i lábánál elterülő 6100 hektárnyi terület. Madártávlatból nézve -a patkó alakú hegyekkel körülvett övezett táj pontosan megegyezik a történelmi Magyarországot övező Kárpátok hegyvonulatával. Szokták mondani: olyan mint a Kárpát medence kicsinyített mása. Nem véletlen, hogy már a késő vaskorban is emberek lakta terület volt, melyet ásatások bizonyítanak, de időben közeledve napjainkhoz az avaroknak is kedvelt lakhelye volt, melyet az 1965-ben feltárt avar kori temető bizonyít. Magyarok a Honfoglalástól lakják, melynek bizonyságaként álljon itt az Anonymustól vett idézet: „ Amikor a honfoglaló magyarok szálláshelyet foglaltak a Zagyva és a Mátra közti területen Árpád fejedelem nagy földeket adományozott két vezérének Ednek és Edumennek a Mátra erdeiben, kiknek unokája Pata később várat épített.” Anonymus azt is írta, hogy a honfoglaló eleink az itt talált nemes nedű fogyasztásától igen jó kedvre kerekedtek. Bizonyítva, hogy ezer éve is termesztettek szőlőt, készítettek bort.

A település névadó ősét Patát hun vezérektől eredezteti Anonymus, csak úgy mint Pata utódját Abát, későbbi királyunkat. Kutatások szerint a Pata név elterjedése Árpádházi családtagra mutat. A Duna menti Pataj a somogyi, veszprémi nyitrai, bihari és kolozsi sóbánya melletti hat Pata elhelyezkedése ugyan olyan jellegzetes, mint egy patak mellett elhelyezkedő Pata vára.

Az Árpádházi birtokokból való részesülés ez esetben nem leszármazást, hanem beházasodást jelent, s az hogy Pata vára egy esperesi kerület központját őrizte, 1000 körül élt főnemesre következtet. A somogyban található Pata nevű település pedig a levert Koppány birtokaiból részesedés, csak úgy mint a mai Győr egyik része, melynek Pataháza a neve.

Fentiekből – a kutatók véleménye alapján megállapítható, hogy Pata állam alapításkori hadvezér volt, aki Géza fejedelem lányát vette feleségül. Így Istvánnak, Sámuel sororius-a volt, ami ifjabb nemzedék esetében a nővér fiát jelenti.

A X. század vége felé épített várat égetett technikával építették, maradványai a föld alatt feltárásra várnak. A környezetében telepítették le a szolgáló népeket, mely települések mai napig őrzik nevükben egykori foglalkozásukat. : szántó, jobbágyi, halász, szücsi, és solymos településeket. A várvédő katonaság Tarjánban és Orosziban volt letelepítve.

A patai főesperesség temploma, a Szent Péter templom a vár mellett épült 1010-ben, melynek alapjai- egy emlékpark közepén ma is látható. Építésének két év múlva lesz a milleniuma. A tatárjáráskor igen megrongálódott, ezért a főesperes beköltözött a faluba, mivel a község új temploma, melyet 10170 táján román stílusban kezdtek építeni már állt. A templom első bővítése a község birtokosához, Nekcsei Demeter nevéhez fűződik, aki Károly Róbert királyunk tárnokmestere, vagyis pénzügyminisztere volt. Ő készítette Hertul bolonyai festő mesterrel két kötetes bibliát 1330-ban, melynek eredetije a Vasingtoni Kongresszusi Könyvtárban található. Másolata megtekinthető a patai templomban. A többszöri templombővítést követően a legnagyobb átalakítás az 1460-as években történt. 1459-ben 6000 huszita lovas zsoldos elfoglalta a X. sz.-ban épült várat. Az egri püspök csapatainak sikertelen ostroma után segítségül hívták Mátyás királyunkat, aki fővezére Rozgonyi Sebestyén Csóka nevű ágyúja segítségével 1460. július 18-án kiűzte a betolakodókat. Ezt tartják Mátyás király első csatájának. E győzelem emlékére fedték át római katolikus templomot a gótika jegyében. A király mezővárosi rangra emelte a települést, mely 1871-ig élt. Adómentességet biztosított, és egy gyönyörű bőrtűs kelyhet adományozott emlékül. 1544-ben a törökök elfoglalták Patát, mely szultáni birtok lévén védettséget élvezett, így nem néptelenedett el. Abban az időben Heves megye harmadik legnépesebb települése volt Eger és Gyöngyös után.

A templom tetőszerkezete fazsindejes volt, beázott és 1610-ben beszakadt. Pataiak kérésére a törökök engedélyezték az újjáépítést, melyet helyi mesterek végeztek. Szakemberek szerint az úgynevezett „ parasztgótika” megépítése az akkori kor remkműve. Az ezt követő évtizedekben – vélhetően a XVII.sz. közepén- épült a világhírű Jesse oltár, mely Jézus családfájának királyi ágát, és prófétákat mutat be. Történészek szerint a község lakossága mindig konzervatív volt, politika helyett inkább az elvégzett munka gyümölcsét részesítette előnyben ez azonban nem gátolta végtelen hazaszeretetüket, szabadságvágyukat a Rákóczi és 48-as szabadságharcban való részvételüket. Őrizzük annak a 200 nemzetőrnek a nevét akik 1848-49-ben a szabadságért harcoltak és kegyelettel emlékezünk Bem tábornok hadvezér századosára, Ráday Endrére kinek kriptája a patai temetőben található.

A kiegyezést követő évben hatalmas földrengés rázta meg a körnéyéket, a templomban tűzvész ütött ki, melynek nyomai ma is láthatóak a Jesse oltár egyes szobrain. Ugyanakkor elzárta a Köszvényes forrás vizét mely a történelmi Magyarország egyik legjobb gyógyvize volt köszvényes betegségekre. A gyógyítást kádas fürdővel ellátott- ma panziónak mondanánk- csárdában végezték, melynek maradványai ma is láthatóak.

A két világháború hatalmas áldozatokat követelt anyagiakban és emberáldozatokban, kihatott a lakosságszám folyamatos csökkenésére mely napjainkig érezteti hatását. Vasút hiányában elmaradt az ipari fejlődés, megmaradt a mezőgazdaság és vele a falusias jelleg. 1961-ben megalakult a termelőszövetkezet, 1975-től Gyöngyöstarjánnal és Szücsivel közösen művelték a 13 ezer hektárnyi területet az 1992-es felszámolásig. Ma a lakosság a szolgáltató iparban dolgozik ill. műveli a több mint 600 hektár szőlőt és a 200 hektár gyümölcsöst, reménykedik hogy a Mátra alja minőségi termékei elfoglalják méltó helyüket a fogyasztók palettáján.

 

 

 

Oldal: Gyöngyöspata
Patai Péter Páli Palóc Napok - © 2008 - 2024 - patai-palocnapok.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat